A SEED Kisvállalkozás-Fejlesztési Alapítvány mentoráltjaként 2020. november 12-én részt vettem egy online szakmai beszélgetésen, melynek címe: Szellemi tulajdon védelme és a brandépítés. A beszélgetőpartnerek: Dr. Gláser Tamás (Magyar Védjegy Egyesület ügyvezető elnöke, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagja) és Dömötör Ákos (Stratégiai értékesítési vezető, Glaub Automation Kft, vállalkozói mentor).
Ezúton köszönöm a hozzájárulást az alapítványnak és a beszélgetőpartnereknek, hogy a jegyzeteimet közzétehetem ebben a blogbejegyzésben.
Tehát a fő kérdés: hogyan tudjuk pozícionálni magunkat a piacon, anélkül, hogy támadásoknak tennénk ki magunkat?
Erre alkalmas lehet a védjegy, ami áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére való. A védjegy oltalom bejelentés előtt érdemes oltalom képességi elővizsgálatot végezni, hogy milyen hasonló szó van a piacon használatban, esetleg levédve.
Aki a vállalkozásának weblapot szeretne csinál(tat)ni, már a domain regisztrációja előtt érdemes leellenőriznie, hogy nincs-e már bejegyezve védjegy arra a szóra. Ha nincs, akkor pedig érdemes a vállalkozás kezdetén a domain nevet adó szót védjegy jogilag levédetni. Továbbá rendezni kell a weblap készítésében közreműködőkkel a szerzői jogot, a felhasználási jogot, és, hogy kéri-e az alkotó, hogy a weblapon feltüntessék a nevét. A dizájnt készítő alkotónak nyilatkoznia kell, hogy az az ő szellemi terméke.
Védjegy bejegyeztetésekor három fontos dologra nagyon oda kell figyelni:
Szó, szóösszetétel, ábra, hang, szín, logó – és ezek variációit lehet levédetni. Mivel körültekintést igénylő eljárásról van szó, ajánlott ezt szakemberre bízni: szabadalmi ügyvivő, szabadalmi ügyvéd, vagy tanácsadó cég lehet a megbízott.
Szó esett arról az élethelyzetről is, ha egy vállalkozó árajánlatot ad egy másiknak, miként tudja elkerülni, hogy az ajánlatkérő lenyúlja az ajánlatban szereplő szellemi terméket? Ez azért körülményes dolog, mert az EU-ban nincs ötletvédelem. Erre az esetekre dolgozták ki azt az eljárást, hogy az ajánlattevő vállakozónak van lehetősége a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában egy tárgyat/dokumentumot beletenni egy borítékba, amit lezárnak. Így, ha vitára kerül a sor, akkor ezzel biztosítják az elsőbbségi jogot (= kitől származik az ötlet). Fontos tudni, hogy a hivatal nem vizsgálja, és így nem is tudja, hogy mi van a borítékban.
Térjünk át az áruhamisítás témakörére, ami napjainkban a virágkorát éli. Vagyis amikor úgy néz ki egy termék, mint az eredeti, csak a neve egy kicsit eltér, na meg persze a belső tartalom is, jócskán. A hamisítóknál felmerülhet a kérdés, hogy mi az a minimális változtatás (fonetikailg, a hangzásban, és a megjelenésben is), aminek meg kell lennie, hogy megúszhassák a dolgot? Aki nemzetközi piacra kíván lépni a termékével, annak tudnia kell, hogy Kínában nincs védelem, ezért ott annyira jónak kell lenni, hogy ne érje meg az adott terméket lemásolni.
Amikor egy cég kialakít egy szellemi vagyon portfóliót, annak értéke van, ezért fontos:
Ha a cég tudomására jut, hogy az engedélye nélkül használják az ő levédett termékét, akkor fel kell szólítani a használót, hogy ne tegye. Ha ennek nem tesz eleget, akkor védjegybitorlási pert lehet indítani. Sajnos az érdekérvényesítés hosszadalmas procedúra, nem biztos, hogy (anyagilag) érdemes belevágni. A szabadalmi jog olyannak jó jogterület, akinek van elég pénze, hogy nagy oltalmi kört tudjon csinálni. Kisvállalkozóknak ezért nem érdemes csinálniuk.
És végül, de nem utolsó sorban a titoktartási szerződésekről pár gondolat. A legfontosabb probléma: tulajdonképpen mit nevezünk titoknak? Egy megbízási szerződésben rendezni kell, hogy mi számít titoknak: az üzleti modell, egy árlista, vagy akár egy technikai mozdulat is lehet. Egy titoktartási szerződésnek speciális elemei vannak, ezért aki megfogalmazza, annak kereskedelmi, marketing, közgazdasági és műszaki ismeretekre van szüksége.
Javasolt oldalak:
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: https://www.sztnh.gov.hu/hu
European Patient Office: https://www.epo.org/
Kiskőrös, 2020. 11. 16.
© 2022 esdirea.hu